Egyáltalán nem ritka jelenség, amikor egy gazdi beszél a macskájához, ezért Suzanne Scötz, aki a svédországi Lund University tudósa joggal feltételezhette, hogy az emberi beszéd valamilyen hatással van a cicákra. Nem egészen ugyanúgy kommunikálunk, mint a macskák (még szerencse, hiszen többek között azt is utálják, ha visszanyávogunk nekik), de azt tudjuk, hogy a nyávogást gyakorlatilag az ember miatt fejlesztették ki, ezért valószínűsíthető, hogy ezt az egyedi „nyelvet” hozzánk igazították, és igazítják még ma is. Erre tökéletes példa az a módszer, amivel a cicák rávesznek minket, hogy megetessük őket, vagy esetleg adjunk nekik egy kis repetát. Ezekből kiindulva a tudósnő arra volt kíváncsi, hogy vannak-e a nyávogásnak egyedhez kötődő fajtái, illetve, hogy lehet-e a cicáknál dialektusbeli különbség, ahogy az embereknél. A kutatása során Lundban és Stockholmban élő gazdik és macskájuk kapcsolatát vizsgálta, valamint saját cicáin is végzett kísérleteket.
Azért esett a választása erre a két városra, mert az ott lakók markánsan eltérő módon használják a svéd nyelvet, és azt gondolta, hogy a „tájszólás” a cicák reakcióiban is meg fog mutatkozni. Előre rögzítettek különböző hanglejtésű és stílusú beszédeket, amiket lejátszottak a bekamerázott és bemikrofonozott lakásokban lévő macskáknak. Mindeközben figyelték a kis kedvencek válaszait és testbeszédüket is. Mivel az előkészületek során kiderült, hogy a legtöbb gazdi hasonlóan beszél egy cicához, mint egy gyerekhez (tehát magasabb és változatosabb hangmagasságokon), a tudósok megfigyelhették, hogy a macskák milyen elképesztő pontossággal ismerik fel és tesznek különbséget az emberi beszéd különböző fajtái között.
Ahogy említettük, Suzanne a saját kedvenceit is vizsgálta, ezért otthonában is telepített mikrofonokat, amelyek segítségével rögzíthette az öt macskája által kiadott nyávogásokat. A felvételeket analízisnek vetette alá, amely során megmérte a kiadott hangok frekvenciatartományát, intenzitását, illetve hosszát, és egészen meglepődött, ugyanis 538 különböző hangzást tudott elkülöníteni cicái nyávogásából, ami azt jelenti, hogy a macskák „saját nyelvének” repertoárja rendkívül széles, és összetett kommunikációra ad lehetőséget. A kétféle vizsgálat eredményeit összevetve megállapította, hogy a gazdik által használt nyelv és dialektus, illetve a beszéd módja befolyásolja azt, hogy a cicák hogyan válaszolnak az embereknek, és gazdira szabott, egyedi nyávogási formákat alakítanak ki. Nem mindegy tehát, milyen módon beszélgetsz a kedvenceddel.
Ugye te is szoktál beszélgetni a cicáddal? Írd le kommentben a macskABC Facebook-oldal posztja alá kommentben, itt!
