A szívférgesség elleni védekezésben fontos szerepet játszik a gazdik tájékozottsága a betegséggel kapcsolatban. Gazdiként érdemes tisztában lenned azzal, hogy hogyan terjedhet a betegség, milyen veszélyt jelent egy fertőzött állat a körülötte lévő többi házi kedvencre, illetve érdemes megismerned a szívférgességet terjesztő szúnyogok életmódját is! A továbbiakban tehát erről lesz szó.

1. Mit jelent, hogy a szívférgesség zoonózis?

A csípőszúnyog nem válogatós, egyaránt szereti az ember, a kutya és a macska vérét. Így könnyen előfordulhat, hogy egy kutyából felszippantott szívféreglárvát beolt az emberbe. A vándorló lárvák eljuthatnak az ember tüdejébe, azonban ott még az ivarérettség elérése előtt elpusztulnak. Klinikai tüneteket rendszerint nem is okoznak, annál inkább diagnosztikai nehézséget, hiszen az elpusztult féreg körül kialakul egy kötőszövetes tok, amely daganathoz hasonló képet ad mellkasröntgenen.

A szívféreg közeli rokona, a bőrféreg (Dirofilaria repens) jóval kellemetlenebb elváltozásokat okoz. Magyarországon évente átlagosan 5-15 esetet dokumentálnak. A tüneteket a bőr alatti kötőszövetben elhelyezkedő bőrféreg okozta helyi elváltozások okozzák. Jellemzően a felsőtesten észlelhetőek a tömött csomók, sőt, időnként a kötőhártya vagy a szemhéj vékony bőre alatt maga a féreg is kivehető. A jó hír az, hogy a sebészi eltávolítást követően a beteg maradéktalanul gyógyul.

2. Nem csak a vízparton fenyeget a szívférgesség?!

De nem ám! Nagy tévedés azt hinni, hogy a szívférgesség csak a nagy tavak és folyók közvetlen környezetében élő kutyákat fenyegeti. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a myVBDmap folyamatosan frissülő térképe, ahonnan világszinten követhető a regisztrált esetek előfordulása nemcsak a szívférgességet, hanem más vektor közvetítette betegségeket (pl. bőrférgesség, babesiosis, leishmaniosis és Lyme-kór) érintően is. A betegséget terjesztő csípő- vagy igazi szúnyogokról tudjuk, hogy egy nagyjából 400 méteres átmérőjű körben élik kb. 1-4 hónapnyi életüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha szomszédságban szívféreggel fertőzött, kezeletlen kutya van, az bizony potenciális veszélyforrás a környék összes, fogékony egyede számára.

A hím szúnyogok nektárral táplálkoznak, a nőstények azok, amelyek vérszívásokkal megkeserítik az életünket. Szaporodásukhoz elengedhetetlen egy nyugodt vizes tenyészőhely. Ez pedig akad minden ház mögött: egy vödörben összegyűlt esővíz, egy kis kerti tó csak úgy vonzza a szerelemre éhes szúnyogokat, és a környék máris veszélyes helynek minősül szívférgesség szempontjából.

A védekezés lehetőségeiről cikksorozatunk másik részében olvashatsz.

3. A fertőzött, de kezeletlen kutyák veszélyt jelentenek más kutyákra?

Bizony ez így igaz, hiszen a fertőzött kutya vérében jelen lévő mikrofiláriákat akadálytalanul felszippanthatja egy arra járó szúnyog, amely azután a következő vérszívása alkalmával újabb kutyákat fertőzhet meg. Ezért nagyon fontos, hogy évente, a szúnyogszezon kezdetekor szűresd kutyádat szívférgességre és utána az állatorvosod által javasolt program szerint, folyamatosan védd. És ha kutyád a tesztelés során szívféreg pozitívnak bizonyul, kezeltesd állatorvosoddal személyre szabott protokoll szerint! Ez épp úgy szolgálja a te kedvenced egészségét, mint a többi kutyáét, amelyről tudatos gazdaként illik, és egyúttal kell is tudnod.

Ha további kérdéseid lennének a szívférgességgel kapcsolatban, akkor csatlakozz a Stop Szívféreg Facebook közösségünkhöz, illetve írj nekünk üzenetet a kutyABC Facebook-oldalra!