Az Enkedvencem.hu sütik, más néven cookie-k segítségével biztosítja a jobb felhasználói élményt, mindezt természetesen anélkül, hogy Téged azonosítánk.
Fontos! Az oldal további használatával automatikusan hozzájárulsz a sütik használatához.
Az oldal nem található
Parttalan viták sokasága zajlott már „kutyapárti” és „macskapárti” gazdik között arról, hogy vajon melyik állat ragaszkodik ténylegesen és jobban az emberhez. Persze ha félretesszük az elfogultságunkat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a vita értelmetlen, hiszen mindkét állat életében fontos szerepet játszik a gazdija, de a kérdés annyira beivódott a köztudatba, hogy időnként egy-egy kutatócsoport látókörébe is bekerül. Lássuk, mire jutott az egyik ilyen tanulmány!
Az Oregoni Állami Egyetem kutatói azzal a közvélekedéssel szerettek volna szembemenni, miszerint a korábban háziasított kutyák ténylegesen az ember társaságát és életterét tekintik a sajátjuknak, míg a macskák inkább kezes bárányként viselkedő vadállatok, akiket kizárólag a táplálék és a biztonság köt az emberhez. Ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, több tucat cicát és gazdit kellett bevonniuk a kutatásba, akik a teszt elején két percet tölthettek el együtt egy mindenki számára újdonságként ható helységben. Ezután a gazdik elhagyták a szobát, majd két perc múlva visszatértek.
A kutatók azt figyelték, hogy hogyan reagálnak a cicák gazdijuk visszatérésére. A vizsgált egyedek kétharmadánál észrevehetően csökkent a stressz mértéke az ismeretlen helyen, amint a gazdi újra megjelent, továbbá megfigyelték azt is, hogy ilyenkor felfüggesztették a szoba felfedezését, és egy ideig a gazdi társaságát keresték. A kutatásban résztvevő cicák egyharmadánál nem csökkent a stressz mértéke, és közülük sokan rá se hederítettek a szobában újra feltűnő gazdikra, ám ennek ellenére a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a cicák a kutyákhoz és a kisgyerekekhez hasonlóan biztonságos pontként tekintenek ránk, és ugyanúgy ragaszkodnak hozzánk, mint az ebek és a gyermekeink.
A kutatással kapcsolatban azonban a Lincoln Egyetem egyik neves szakértője, Daniel Mills is kifejtette a véleményét, aki szerint oregoni kollégái módszertani hibákat követtek el azzal, hogy csak a gazdikkal folytatták le kísérleteket, a cicák számára idegen önkéntesekkel nem próbálták újra eljátszani a szituációt. Mills szerint így világosabb képet kaphattunk volna arról, hogy csak a gazdik jelenlétének szól-e a cicák reakciója, vagy bárki más elő tudja idézni a megfigyelt viselkedést.
Mindenesetre gazdiként te is megfigyelhetted, hogy cicád igenis kötődik hozzád, ezért arra kérünk, hogy gyűjtsd össze, milyen bizonyítékai vannak annak, hogy kedvenced szeret téged, és írd le kommentben a macskABC Facebook-oldal posztja alá, itt! Győzzük meg együtt a kétkedőket!