A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei is részt vettek abban a kutatásban, melynek eredményeiről a Scientific Reports tudományos folyóiratban számoltak be először. A tudósok azt vizsgálták, hogy miként működik a kutyák agya alvás közben, illetve milyen hatással vannak az agyi tevékenységükre a közvetlen szundítás előtti élmények. A vizsgálat során olyan emberi gyógyászatban is használt eszközöket alkalmaztak, melyekkel a kutyák agyhullámait lehetett rögzíteni, ami a későbbi eredményeket tekintve rendkívül hasznosnak bizonyult. A kísérlet lényege a következő volt: a tesztalanyoknak a jól ismert magyar vezényszavak helyett angol utasításokat kellett társítaniuk az „ül” és „fekszik” feladatokhoz, ezután pedig hagyták őket pihenni, és figyelték az agyhullámaikat.
A rögzített adatokból egyértelművé vált, hogy a kutyák EEG spektruma változik a tanulás utáni alvás során. Konkrétabban a mélyalvás állapotában megnőtt a lassú agyhullámok aránya, míg a gyors agyhullámok aránya csökkent. Ez azt jelenti, hogy négylábú barátaink agya az emberekéhez hasonlóan működik a tanulást követő alváskor, sőt a szundítás az ébredés utáni visszaidézésre is hatással volt, így kijelenthetjük, hogy az a tanulási folyamat fontos részeként kezelhető az ebeknél is. Ez a felfedezés a különböző munka- és segítőkutyák kiképzésénél lehet fontos, így a tudósok tovább kutatják a témát, hiszen ez volt az első ilyen jellegű kísérlet, és az eredményeket a különböző tanulási helyzetek is befolyásolhatják majd. Kíváncsian várjuk az újabb érdekes felfedezéseket!
