Miért tartanak kutyát a magyarok?

Az ELTE Etológia Tanszéke a világ élvonalába tartozik a kutyákkal kapcsolatos felfedezések terén. Egy friss kutatás során az intézmény társadalom- és gazdaságföldrajzi tanszékével karöltve arra voltak kíváncsiak, hogy miként tekintenek a magyar gazdik kedvenceikre, milyen összefüggésben áll ez az emberi kapcsolatokkal, illetve milyen hatással lehet a kutyák viselkedésére. 

Mi derült ki a kutatásból? 

Magyarországon kifejezetten sokan tartanak kutyát, amit a Cofidis Kutyaszemmel programja által támogatott előzetes felmérés is alátámaszt. Eszerint hazánkban a felnőtt lakosság 30%-a él kutyás háztartásban, ami világszinten is kiemelkedő. Az átalakuló társadalmak, a városiasodás és az, hogy a kutyák 61 százaléka a lakásba is bemehet, nyomot hagy mind az emberben, mind a kedvenceinkben.  

Az ELTE kutatásában résztvevő gazdik nagy része elsősorban házőrzés céljából tart kutyát, de 45 százalékuknál felmerült az érzelmi igény, a magány elkerülése és a szeret megélése is, mint az együttélés oka. Hatvanöt százalék családtagként, tizenhat százalék egyenesen gyermekként tekint kutyájára, tízből egy magyar számára pedig nincs is fontosabb dolog a világon, mint kedvence.   

A válaszadók szerint a kutyatartás során legnagyobb örömöt kedvencük simogatása és érintése jelenti (90%), de sokat számít a társaság (72%) és az, hogy van valaki, akiről gondoskodhatnak (69%). Alapvető előny a gazdiknál a biztonságérzet, amit egy kutya társasága nyújt.  


Mi következik a fenti válaszokból?
 

A válaszok nagy része alátámasztja a kutatást vezető Kubinyi Enikő magyarázatát a jelenség hátteréről: „A tudomány mai állása szerint az ember boldogságának kulcsa az értékes emberi kapcsolatok megléte. Azonban egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a testvéri és tágabb rokoni kapcsolatok száma. A legszorosabb emberi kapcsolatháló hiányában a feltétel nélküli szeretet és a szeretve lenni érzése hiányt szenved. Előfordulhat, hogy a gondoskodás a kutyákra tevődik át, mert az elégíti ki a természetes emberi érzelmi igényeket” 

A társadalmi átrendeződésből fakadó hiányainkat tehát kutyánkkal való kapcsolatunkkal próbáljuk pótolni, ami a városias életformával kiegészülve Topál József viselkedéskutató szerint is problémákat vethet fel: „A kutya lett az a »szőrös gyerek«, aki nem költözik el otthonról. A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák sora. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés.” 

A modern világ kihívás elé állítja az embert és a vele együtt élő kutyákat is, akik a hosszú évszázadok alatt kialakult szokásaikat próbálják hozzáigazítani a szűkebb és természettől távolibb élettérhez, illetve az elmagányosodó gazdik szükségleteihez, ám a változás túlságosan gyors ütemben zajlik, kedvenceink természetes igényei sokszor nem elégülnek ki, ami viselkedésbeli problémákhoz vezethet.  

Ha szeretnéd megtudni, hogy milyen kihívások érik a kutyákat, illetve mit tehetsz gazdiként, hogy csökkentsd a kedvencedre nehezülő nyomást, és elkerüljétek a nem kívánatos viselkedési problémákat, akkor látogass el az Adaptil Blogra, ahol hasznos bejegyzéseket találsz a témában!

Forrás: vg.hu/cofidis.hu 
2023. április 17.