A fajtatiszta és a keverék kutyák közötti viselkedésbeli különbségeket az ELTE TTK Etológiai Tanszék és az MTA szakemberei közösen vizsgálták, melynek eredményeit a PloS One című folyóiratban publikálták. A kutatás során németországi gazdikat kérdeztek, akik közül 7700-an fajtatiszta, illetve nagyjából ugyanennyien keverék kutya tulajdonosai. Az előbbi csoport 200 különböző fajtájú ebről küldte be a válaszát, hiszen a reprezentatív mintavétel érdekében korlátozni kellett az egy fajtához tartozó kutyák számát. A kérdőívekből kiderült, hogy a keverék kutyák átlag életkora magasabb, hiszen a genetikai sokszínűségüknek köszönhetően kevésbé hajlamosak bizonyos betegségekre. Érdekesség, hogy a keverékek között nagyobb volt a szukák aránya, és a gazdáik leginkább alacsonyabb iskolai végzettségű, fiatalabb nők, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a kutyatartás terén. A keverékek között nagyobb az ivartalanított egyedek száma, és általában idősebb korban kerültek gazdáikhoz, hiszen a legtöbbjüket menhelyről fogadták be. A fajtatiszta kutyák között nagyobb az udvaron tartottak, illetve a kutyaiskolában képzettek aránya, ám valószínűleg az előbbiből kifolyólag a pedigrés ebek kevesebbet sétálnak gazdájukkal.
A fentieket és az egyéb demográfiai adatokat figyelembe véve, a tudósok lényeges különbségeket fedeztek fel a fajtatiszta és a keverék kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A keverék kutyák a kutatásban résztvevő gazdik válaszai alapján kevésbé kiegyensúlyozottak, illetve kezelhetőek. Például séta során gyakrabban fordul elő az, hogy idegenekre ugrálnak vagy húzzák a pórázt. Fajtatiszta társaikhoz képest azonban tanulékonyabbak, és könnyebben alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz. A viselkedésbeli különbségekben a genetikai háttér mellett természetesen szocializációs hatások is fontos szerepet játszanak, valamint az is, hogy a tenyésztők a külső jegyeken kívül odafigyelnek arra is, hogy a kennelből kikerülő kutyák könnyen alkalmazkodjanak új gazdájukhoz. A problémás viselkedés mögött a fentieken kívül különböző stresszfaktorok is állhatnak, melyekről bővebben itt olvashatsz.
