Nickolay korábban már készített montázsokat a tengerszint emelkedéséről és a városi hőforrásokról is, ám ezúttal arra vállalkozott, hogy megmutassa hogyan is működik a macskák látása. A fotók elkészítése előtt a Pennsylvaniai Egyetem tudósaival is egyeztetett, hogy minél élethűbben adhassa vissza az ember és a macska képalkotása közötti különbséget. A soron következő képek közül a felső azt mutatja, hogy mit látunk mi, az alsó pedig azt, hogy mit lát egy macska. Azt eddig is tudtuk, hogy kedvenceink sokkal jobban látnak a sötétben a szemükben található fényérzékelő receptorok fokozott száma, és a szemfenéken található tükörszerű réteg, az úgynevezett tapetum lucidum miatt.
Ezen felül szembetűnő, hogy a macskák látószerve úgy fejlődött, hogy minél jobban érzékelje a mozgást, ami elsősorban a vadászatok során jöhet jól. Lényeges különbség továbbá, hogy a perifériás látásuk 10-10 fokkal szélesebb, mint az embereké. Ezt jelzik a képek szélén látható homályos részek, a fekete sávok pedig a látómező közti eltérést mutatják. Nem is gondolnánk, de a cicák nem látnak valami jól távolra, hiszen csak a maximum hat-hét méterre található tárgyakat látják élesen, míg számunkra akár a harminc méter távolságban található dolgok is tisztán kivehetők. További érdekesség, hogy négylábú barátaink a színeket is máshogy érzékelik. Az ő látásuk a sárga, illetve a kék árnyalataira vannak hangolódva, míg a vörös, narancs vagy barna színek számukra nem befogadhatók, ezért az alsó képek nekünk kissé zavaróan, elmosódottan hatnak.
