Hős kutyák az űrben

A hidegháború idején éles verseny alakult ki az USA és a Szovjetunió között, amelynek leglátványosabb felvonása az űrkutatás színterén zajlott. A két állam fej fej mellett haladt az űr meghódításában, és az ’50-es, ’60-as években sorra érték el a hihetetlenebbnél hihetetlenebb sikereket. Az egyik ilyen fontos állomás főszereplője volt Lajka kutya, aki első élőlényként állhatott Föld körüli pályára. Az ő küldetése sajnos szomorú véget ért, de rajta kívül élt még két kevésbé ismert kutya, aki nem sokkal később már egészen más kimenetelű űrutazásban vehetett részt…

 Lajka 1957-ben járta meg az űrt, de onnan már nem térhetett vissza a Földre. Az orosz tudósok azonban fontos következtetéseket vonhattak le utazásából, amely megágyazott egy későbbi, szintén kutyákkal végzett kísérletnek. Mivel a fő cél az volt, hogy elsőként juttassanak embert bolygó körüli pályára, meg kellett bizonyosodniuk arról, hogy egy élő szervezet képes megbirkózni az ezzel, illetve a Földre való visszatéréssel járó viszontagságokkal. Ennek érdekében tehát újabb kutyákat választottak ki különböző szempontok alapján. Az űrutazáson résztvevő ebek súlya nem haladhatta meg a 7 kilogrammot, és fontos szempont volt a genetikai háttér is. A tudósok a keverékeket részesítették előnyben, ugyanis az ilyen szélsőséges körülmények között zajló kísérletek során fajtatiszta társaiknál alkalmasabbnak bizonyultak.

 A szovjet űrprogram 1960 júliusában újabb fontos állomáshoz érkezett, amikor is útjára bocsátottak két, fenti szempontok alapján kiválasztott négylábút. A kilövés után nem sokkal azonban a hordozórakéta megsemmisült, így további kísérletekre volt szükség. A két szerencsétlenül járt kutya után Belka (Mókus) és Sztrelka (Nyíl) következett a sorban, akik a baljós előzmények ellenére már augusztus 16-án repültek volna az űrbe, ám egy alkatrész meghibásodása miatt augusztus 19-re halasztották a startjukat. Az újabb nehézségek ellenére a két eb nyulak, legyek, gombák, növények és némi kalóriadús fagylalt társaságában sikeresen Föld körüli pályára állt, ahol több mint 20 órát töltött, és eközben 17-szer kerülte meg bolygónkat, majd másnap sikeresen landolt a kijelölt helytől 10 kilométerre.

 Miután a tudósok kitárták a kapszula ajtaját, tudhatták, hogy történelmet írtak, ugyanis azáltal, hogy Belkát és Sztrelkát életben találták, ők lettek az elsők, akik sikeresen Föld körüli pályára állítottak egy élőlényeket szállító űreszközt, és visszahozták a földre úgy, hogy a rajta utazók nagy része átvészelhette a szélsőséges körülményeket. A Szovjetunióban Belka és Sztrelka valóságos nemzeti kincs lettek, akiket haláluk után konzerválva őriztek meg, és történetükről még egy animációs film is készült „Csillagkutyák” címmel. De nemcsak rajzfilmen, hanem korabeli felvételeken is megismerkedhetünk a két hőssel:

 Ha tetszett Belka és Sztrelka története, oszd meg a kutyABC Facebook-oldal posztját az ismerőseiddel itt!

 Forrás: oroszvilag.hu / balalajka.cafeblog.hu / Wikipedia
2020. február 10.