Mit keresett egy kutya a csernobili reaktor tetején?

Emberfeletti bátorságra volt szüksége annak a három ukrán munkásnak, aki az 1986-os atomerőmű-baleset helyszínén mentett meg egy bajba került kutyát. Nem is jutna eszünkbe, hogy a katasztrófa után még kutyák is maradtak a környéken, ám a látványuk közel sem szokatlan az ott dolgozó munkások számára. Mit keresnek egy ilyen veszélyes helyen azok a szerencsétlen állatok?

20180501_enkedvencem_kutya_jutalomfalat_cikkAz 1986. április 26-i dátum örökre beírta magát a történelemkönyvekbe, ugyanis ezen a napon történt az egész világot megrázó csernobili atomerőmű-baleset. A robbanás során hatalmas mennyiségű sugárzó anyag került a levegőbe, mely a magasba szállva és a széllel terjedve a ma kijelölt veszélyzónánál jóval nagyobb területre is eljutott. Az események után a helyi lakosokat azonnali hatállyal ki kellett telepíteni az érintett vidékről, ám a katonaság által levezényelt evakuálás során egyáltalán nem számoltak az ottani emberek által tartott háziállatokkal. A hatóságok megtiltották, hogy gazdáik magukkal vigyék őket, hiszen veszélyeztették volna a kimenekített emberek egészségét, ám így is kegyetlenül hangzik a katonák viselkedése, akik kénytelenek voltak akár erőszakkal is távol tartani a buszoktól a gazdáik után kétségbeesetten ugató kutyákat. A veszélyzónában rekedt ebeket aztán annak ellenére is megpróbálták levadászni, hogy a házukat elhagyó lakók cetliket ragasztottak az ajtajukra, hogy ne bántsák kedvenceiket.

Nem sikerült azonban mindegyikkel végezni, a túlélők pedig azóta benépesítették a területet, így a környező erdőkben napjainkban ezernél is több kóbor kutya él.  A reaktor körül dolgozó munkások nem ellenségesek velük, inkább barátságot kötöttek a szerencsétlen ebekkel, és etetik is őket. Így fordulhatott elő, hogy az egyik sérült reaktor fölé emelt betonszarkofág tetejére felmászott egy kutya, aki valószínűleg a szervízlépcsőn jutott fel a magas és veszélyes épületre. Szerencsére három takarító munkálatot végző dolgozó észrevette őt, és rögtön a segítségére sietett. Kötelet szereztek, és biztonságban lehozták a bajba jutott állatot, ám mindeközben az életüket kockáztatták, hiszen a szarkofág 108 méter magas, ráadásul a hó is belepte akkor, így a megcsúszás veszélye egyáltalán nem volt csekély. A sugárzásról nem is beszélve. A mentőakció sikeres volt, ám a kutya megpróbáltatásai ezzel korántsem értek véget, hiszen a csernobil környékén élő egykori házi kedvencek még mindig hordozzák a bundájukban a radioaktív szennyeződést, és a kemény téli időjárásnak is ki vannak téve évről évre. A várható életkoruk ezáltal kb. a fele egy szerencsésebb helyre született kutyáénál.

2018. május 10.